Robert Fico szlovák miniszterelnök az ellene végrehajtott májusi merényletkísérlet óta első nyilvános fellépésében Orbán Viktor magyar kormányfő közvetítői erőfeszítéseit méltatta az ukrajnai konfliktusban.
Az Európai Unió csúcstalálkozóján újra találkozott egymással személyesen Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Az európai kormányok azt vizsgálják, hogyan lehetne megvédeni az uniós határozatokat attól, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök egyre gyakrabban éljen vétójogával, mivel Magyarország július 1-jén átveszi a soros elnökséget. Magyarország rekordszámú, konszenzusos kül- és biztonságpolitikai kérdést blokkolt vagy késleltetett az elmúlt években. Most több jogi kiskaput kihasználva semlegesítenek a magyar vétókat – írja a Financial Times.
Az Európai Unió jóváhagyta az orosz gázzal szembeni első szankciókat, ami jelentős változást jelent az eddigi megközelítésben. Németország és Magyarország hetekig ellenezte a 14. büntetőintézkedésekről szóló csomagot, végül azonban egy letekert javaslatot már elfogadhatónak tartottak.
A pénzügyminiszter bemutatta új rendelettervezetét az adózási szempontból nem együttműködő államok listájának módosításáról. A módosítás célja, hogy az uniós frissítéseknek megfeleljen a magyar jogrend, valamint hogy az adóelkerülés elleni küzdelem hatékonyabbá váljon, és a nemzetközi adózási normák betartását ösztönözze. A listán szerepel Oroszország is, több klasszikus offshore adóparadicsom mellett. Velük szemben szigorú szankciókat alkalmazhatnak.
Az Európai Unió jogi megoldást dolgozott ki annak érdekében, hogy negligálja Magyarország vétóját az orosz befagyasztott vagyonból származó nyereség felhasználása ellen, hogy fegyvereket vásároljon Ukrajna számára – írja a Financial Times. Ez a lépés szabaddá teheti az utat a G7-ek számára, hogy 50 milliárd dolláros hitelt nyújtsanak Kijevnek és ne kelljen megvárni az EU konszenzusos döntését.
Az Európai Bizottság az uniós állami támogatási szabályok alapján jóváhagyta a Procter and Gamble (P&G) leányvállalata, a Hyginett számára nyújtott 35 millió eurós (13,9 milliárd forintos) magyar kormány által folyósítandó támogatást.
Nemrég letelt az ötödik Orbán-kormány első két éve, ami egyben azt is jelenti, hogy félidejéhez érkezett a választási ciklus. Ebből az alkalomból Zsiday Viktorral, a Citadella Alap portfóliómenedzserével, valamint Madár Istvánnal, lapunk vezető makrogazdasági elemzőjével értékeltük a kabinet gazdaságpolitikai eredményeit. Az elemzők a nagyképet nem látják túl hízelgően, a következő két évben viszont simán benne van, hogy jobb lesz, mint a ciklus első fele. Az inflációs pályáról megoszlanak a vélemények, az akkumulátorgyártást viszont úgy vélik, a ciklikus visszaesés miatt korai lenne temetni, a hosszú távú hatás tekintetében persze kétséges, hogy valaha bejön-e a kormány számítása – egyebek mellett ezekről a témákról is szó volt a Portfolio Checklist vasárnapi különkiadásában, amit ebben a cikkben meg lehet hallgatni, és főbb állításait tekintve el is lehet olvasni. A műsor már meghallgatható a Spotify-on, az Apple Podcasten, a többi nagy podcast platformon, és a cikk végén beillesztett lejátszóban is.
Közel tíz éve tartó vita és pereskedés után marasztalta el az Európai Unió Bírósága a magyar kormányt, amiért a hazai menekültügyi rendszer nem felel meg az uniós szabályozásnak. Orbán Viktor miniszterelnök a 200 millió eurós bírságra válaszlépéseket ígért, hogy „Brüsszelnek jobban fájjon”. Brüsszeli tisztviselők azt mondták a Portfolio-nak, hogy a kormánynak korlátozottak a lehetőségei, hogy kihúzza magát a fizetés alól, ha pedig ellenáll a kabinet, akkor az EU-támogatásokból vonják el a büntetést.
Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió "Jó reggelt, Magyarország!" c. műsorában szólalt meg. Cikkünkben összeszedtük a legfontosabb kijelentéseket, amelyek az Európai Bíróság döntését, Jens Stoltenberg látogatását, valamint az európai politikai folyamatok alakulását érintették.
Pótvámokat vetett ki az Európai Bizottság a kínai elektromos autók importjára arra hivatkozva, hogy állami támogatásokkal tisztességtelenül és mesterségesen szorítják le az árakat az ázsiai országban. A lépést a magyar kormány ellenzi, protekcionista és diszkriminatív intézkedésnek nevezte. Azonban egy bizottsági félmondatból kiderül, hogy az egész kínai autóipari értékláncot versenytorzító módon hozták helyzetbe, ami miatt Brüsszel az új magyar iparpolitikai modellt is kikezdheti.
Az ukrán hadsereg is megkapja a Magyar Honvédség által is használt, német Rheinmetall által gyártott KF41 Lynx páncélost, az első jármű már idén megérkezhet a frontra – írja a Handelsblatt.
Az Európai Bizottság megállapította, hogy az akkumulátoros elektromos járművek értéklánca Kínában tisztességtelen támogatásokból részesül, ami veszélyt jelent az uniós BEV-gyártókra. Brüsszel ezért a legnagyobb kínai cégekre büntetővámokat vet ki. Sokan lobbiznak, hogy az akkumulátorgyártók esetében is tegyen hasonló lépést az EU. Magyarország sem az e-autók, sem a cellagyártók esetében nem támogatja a brüsszeli keménykedést.
Az Európai Bizottság szerdán jelentheti be, hogy büntetővámokat ki a Kínából importált e-autókra. A jövő hónaptól várhatóan 25 százalékos plusz terhet kell fizetni a behozatalkor, ami évente több mint 2 milliárd eurót hozhat az EU költségvetésébe. A Franciaország és Spanyolország által támogatott döntés azon aggodalmak közepette született, hogy a kínai elektromos járművek árát mesterségesen tartja alacsony Peking tiltott állami támogatásokkal. A magyar és a német kormányok ellenezték a leghangosabban a vámok kivetését.
Az Európai Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az Észak-Magyarországon, Felsőzsolcán létesített új autóipari alkatrészgyár megépítéséhez Magyarország által nyújtani tervezett támogatás nincs összhangban az uniós állami támogatási szabályokkal. A döntés értelmében a kormány nem fizethet ki közel 16 milliárd forintot a a GKN Automotive Hungary Kft.–nek.
Hétfő regggel bejelentette Csák János kulturális és innovációs miniszter, hogy lemond pozíciójáról - írja a Mandiner.
Az USA 50 milliárd dolláros kölcsönt javasolt Ukrajnának, amelyet egy kiszivárgott vitaanyag szerint a befagyasztott orosz vagyonból származó nyereségből fizetnének vissza. Azonban Washington számít az Európai Unióra is, hogy besegítsen a számlák fizetésébe, és épp Magyarországon bukhat el.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében arról beszélgettünk, hogy a magyar kormány rekordmennyiségű adatot kért a Facebooktól, de a Meta ezeket a kérelmeket nagy százalékban elutasította. A témáról Szabó Dánielt, a Portfolio makroelemzőjét kérdeztük. A második blokkban a bankok és a biztosítók éves jelentéseit elemeztük Palkó Istvánnal, a Portfolio vezető pénzügyi elemzőjével. Szó volt arról is, hogy a klímaváltozás hogyan hat a biztosítói díjakra.
Újabb ország, Ausztria kormánya is folytatná Magyarország ellen a hetes cikk szerinti eljárást, miután a belga külügyminiszter a hétvégén már belengette a jogi atombombaként emlegetett procedúra továbbléptetését. A végső soron a magyar tanácsi szavazati, vagyis vétójog felfüggesztésével fenyegető eszköz elfogadásához teljes egyetértésre lenne szükség, ami valószínűtlen, de jelzi, hogy szűkül a magyar kormány mozgástere.
Soha nem fordultak még annyi adatkéréssel a Facebookhoz a magyar hatóságok, mint tavaly: közel 2700 felhasználó tevékenységéről vártak tájékoztatást a Metától, de a közösségimédiás szolgáltató kevesebb mint 60 százalékban tett csak ezeknek eleget. Évről-évre egyre több megkereséssel fordulnak a céghez Magyarországról: 2023-ban kétszer annyi felhasználói adatokra vonatkozó kérvényt küldtek, mint 2021-ben.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Már csak pár óra, és jönnek az újabb intézkedések.
Mi a lengyel elnökválasztás tétje?
Piaci tisztulást is hozhatnak a mostani nehéz idők.
Az uniós fogyasztók a legnagyobb nyertesei az új brüsszeli döntésnek.
Nagyon gyorsan döntött a konklávé.
Egyre több befektető figyelmét vonzza az agrárium, ami a bizonytalan piaci környezetben az egyik legstabilabb növekedési pályát kínálhatja.
Mi áll a GDP-csökkenés mögött?
